Művelődéstörténeti gyökerek
Népház – Kultúrház – Körzeti Művelődési Ház – Művelődési Ház
A Művelődési Otthon elődjének története 1930-ig nyúlik vissza, ekkor épült a mai Csánigi – Vörösmarty utcák által határolt, fákkal gazdagon szegélyezett területen, az akkori Népkertben, az egyetlen színpaddal ellátott teremből álló Népház. Ez, a mai is álló épület hosszú évtizedeken át volt a helyi közélet, és a kultúra központja. Területi hatáskört 1961-től kapott, öt község tartozott tevékenységi körébe. 1986-ban az intézményfenntartó tanács megállapította, hogy a Körzeti Művelődési Ház már nem felel meg a követelményeknek. Két év múlva tanácsi jegyzőkönyv rögzítette, hogy a középtávú tervidőszak és az 1988-as év legnagyobb beruházása a répcelaki művelődési ház megépítése lesz. Az építkezés az év második félévében indult, s alig több mint egy év múlva, 36 millió forintos költséggel elkészült az új művelődési ház, alapítási idejét 1989. december 1. napban határozták meg. A 921 m2 alapterületű épületkomplexumban 300 fő befogadására alkalmas nagyterem, előadóterem, két klub, szakkörhelyiség, házasságkötő terem, iroda, szertár, műszaki helyiségek, büfé került kialakításra. A dolgozói létszám főállású gondnokkal, s ekkor még a körzeti feladatok ellátására egy főállású népművelővel gyarapodott. Az üzemelés beindulásának időpontja 1990. január 15. Az indulás évének végére azonban eldőlt, hogy a volt társközségek klubjaikat saját kezelésbe kívánják venni, így a harminc éven át tartó területi-körzeti szerepkör megszűnt.
Népkönyvtár – Községi Könyvtár - Körzeti Könyvtár – Nagyközségi Könyvtár
A könyvtár művelődéstörténeti gyökerei 1903-ig nyúlnak vissza, mely dátum a Földművelődésügyi Minisztérium által működtetett népkönyvtár megalakulásának időpontja, ami 100-150 kötet nagyságú könyvkollekciót jelentett, s mely gyűjteményhez minden esetben adtak könyvszekrényt. A jelenlegi könyvtár elődje pedig az a háromajtós vas könyvszekrény, amelyben 353 letétbe kapott kötet volt a kultúrház nagytermében [1958], majd öltözőjében [1960]. A saját gyűjtemény megalapozásának kezdete 1961. A sárvári járásban elsőként Répcelakon jött létre körzeti könyvtár öt községet ellátójaként [1968], a szolgáltatásokat helyben több mint 300 olvasó, közel háromezer látogató vette igénybe. Szabadpolcos elhelyezéssel, 45 m2-es alapterületen közel nyolcezer kötetből válogathattak az érdeklődők. A nyitva tartás heti 18 óra, a feladatokat egy szakképzett főállású és egy tiszteletdíjas könyvtáros látta el. Az állomány feltárása, a katalógus építés 1971-ben kezdődött, és a főállású könyvtárosok száma hamarosan két főre emelkedett. Szakfelügyeleti ellenőrzés, intézményfenntartó tanács megállapításai szerint a könyvtár bővítése, vagy új könyvtárépület létesítése aktuális lenne [1986], de az új művelődési ház tervezésének időszakában a könyvtár elköltöztetésével még nem számoltak. Végül a politikai rendszerváltás következményeként az 1989-es év utolsó hónapjaiban az újonnan épített Bartók Béla utcai épületkomplexum nyugati szárnyába, az eredetileg párszékháznak tervezett 143 m2-es épületrészbe költözhetett a könyvtár. A gyűjtemény ekkor már több mint 14 ezer kötet volt, az olvasók száma 500 fő, a látogatóké 12 ezer. Megszűnt a fiókkönyvtári hálózat, a települések újonnan alakult önkormányzatai úgy döntöttek, hogy könyvtáraikat önállóan működtetik tovább [1989-1990].
